Tavaly karácsonykor Neked adtam a szívem De rögtön másnap te tovább is adtad Idén Hogy megspóroljam magamnak a könnyeket Majd valaki különlegesnek fogom adni
Akit a kígyó megmart, a gyíktól is fél Tartom a távolságot De azért így is meg-megakad rajtad a szemem Mondjad, bébi Megismersz még? Hát, eltelt egy év Nem lep meg Becsomagoltam és elküldtem Azzal az üzenettel, hogy "szeretlek" Komolyan gondoltam
Már tudom, mekkora hülye voltam De ha most megcsókolnál Tudom, hogy megint bedőlnék neked
Tavaly karácsonykor Neked adtam a szívem De rögtön másnap te tovább is adtad Idén Hogy megspóroljam magamnak a könnyeket Majd valaki különlegesnek fogom adni
Egy zsúfolt szoba Fáradt szemű barátaink Bujkálok előled Meg a te jégcsap-lelked elől Istenem, hogy hihettem, hogy meg lehet benned bízni Én? Csak a vállam kellett, hogy kisírd magad rajta
Egy szerető, az ő arca, és a tűz a szívében Egy álruhás férfi, de te széttiportál engem Áá úú Most megtaláltam az igazi szerelmet, engem nem versz át többet
Tavaly karácsonykor Neked adtam a szívem De rögtön másnap te tovább is adtad Idén Hogy megspóroljam magamnak a könnyeket Majd valaki különlegesnek fogom adni
Egy szerető, az ő arca, és a tűz a szívében Egy álruhás férfi, de te széttiportad őt Talán jövőre... Majd valaki különlegesnek, valaki különlegesnek fogom adni
Az élet és a szeretet csupán egyetlen időt ismer: a jelent. Az egyetlen érzékelhető idő a pillanat, amelyben élünk, amikor szeretünk.
Zenehallgatás
"Minden szívből szóló karácsonyi énekben,
A kandalló ropogásában és melegében,
Az ünnepi ebéd közben,
A beszélgetésben és nevetésben,
Minden képeslapban amit egy barát, vagy a család küldött,
Minden, amit ebből meghallunk,
és ami elgondolkodtat bennünket,
az maga a szeretet."
AJÁNLOM AZ OLDALT
